Sose gondolnánk,hogy a legtermészetesebb dolgokban csalódhatunk a legnagyobbat. Azt hisszük hogy mindig minden rendben van,minden tökéletes,aztán rákell jönnünk hogy minden amiben idáig hittünk halott.
  Rájövünk hogy nem felelünk meg a másiknak és hogy amilyen apróbb hibákat elkövettünk az másnak egy fájó emlék marad ami egyre csak tömörül.A végén pedig előjön minden. Amit mi természetesnek hittünk az egy csalódás másnak.De legjobban önmagunknak,mert nem vettük észre a problémát. Egy idő után elkezdjük magunkat emészteni,a változáson törekszünk vagy az önsajnálatba fogjuk tovább folytatni az életet. Előfordulhat az is,hogy amit a szemünkbe mondanak hibáinkat és eddig eltitkolták,azért nem is mi vagyunk a hibásak.
A legfontosabb hogy mindent fontos dolgot osszunk meg a másikkal,nehogy csalódás érjen önmagunkban vagy másokban.